A MOL-csoport új stratégiát dolgozott ki, mely a hagyományos üzletág mellett nagy hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöld hidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára. 

A vállalat 2030-ig legalább 4 milliárd dollárt akar befektetni zöld beruházásokba, és 2050-re karbonsemlegessé kíván válni.

A tervek között szerepel:

1 Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás: A MOL-csoport 2030-ig 1 milliárd dollárt fordít hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási beruházásokra.

2 Kőolajfinomítás - energiahatékonyság: 1 milliárd dollárt meghaladó összeget szánnak olyan beruházásokra, melyek célja az energiahatékonyság javítása.

3 Olajkitermelés: Az olajkitermelést a következő 5 évben legalább a mostani szinten tartják.

4 Geotermikus energia és lítiumprojekt: A MOL geotermikus kutatásokat végez, elindítja a kísérleti lítiumprojektet, és a szén-dioxid-besajtolás és tárolás területén a tárolókapacitások kiépítésére összpontosít.

5 Nem üzemanyag típusú termékek és digitális szolgáltatások: A vállalat terve szerint 2025-ig az összes tranzakció 65 százalékára, 2030-ig pedig 85 százalékára növeli a nem üzemanyag típusú termékek arányát. Cél, hogy a régióban 10 millió ügyfél használja a Mol Move applikációt.

6 Megújuló portfólió és zöld hidrogén: A MOL saját megújuló portfólióra helyezi a hangsúlyt. Százhalombattai, zöld hidrogént előállító üzemét zöld, legfőképp napenergiával próbálja majd ellátni.

7 Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás: A hulladékgazdálkodási üzletág fejlesztésével az a célj, hogy a vállalat 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosítson a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektor számára. 2035-ig 65 százalékra növelnék az újrahasznosítási arányt, miközben 10 százalékra csökkentenék a hulladéklerakást.

Ezek a lépések hozzájárulnak a fenntartható jövőhöz és a környezetvédelemhez, és a MOL továbbra is elkötelezett a klímaváltozás ellen, nyilatkozta Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója.

Részvényesek

Még 2009-ben kötött részvénycsere-szerződést az OTP és a Mol, a cél akkor részben az volt, hogy ezzel is megnehezítsék egy ellenséges felvásárlás lehetőségét (a Mol felvásárlásával az OMV és a Surgutneftegas is próbálkozott).

Az akkori részvényswappal az OTP 24 millió és a Mol 5 millió darab (5 010 501) részvénye cserélt gazdát, utóbbinál részvényfelaprózás történt, így most már 40 millió részvényről (40 084 008) van szó.

Amikor a szerződést megkötötték, akkor a két részvénycsomag értéke még nagyon hasonló volt,

az OTP-csomag értéke az akkori, 2620 forintos részvényárral számolva 62,9 milliárd forint,

a Mol-csomag értéke pedig az 1405 forintos, split utáni árfolyammal számolva 56,3 milliárd forint volt.

Azóta viszont az OTP árfolyama nagyot emelkedett, még az elmúlt hónapok lefeleződése után is 3,3-szorosa a szerződéskötéskori értéknek, eközben a Mol árfolyama 2,1-szeresére emelkedett.

A 2009-ben kötött megállapodást 2022-ben további öt évvel, 2027 július 11-ig meghosszabbították

Az 5 százaléknál nagyobb OTP-részvényesek között a Mol a legnagyobb 8,57 százalékos részesedéssel, a KAFIJAT cégcsoportnak 7, a Groupama Csoportnak 5,1 százalékos a tulajdoni hányada.

A Molnál az OTP csak az 5. legnagyobb tulajdonos, a MOL-Új Európa Alapítványnak 10,49, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak 10-10 százalékos a tulajdoni hányada, a Mol KMRP szervezetnél 7,95 százaléknyi részesedés van, az OTP tulajdoni hányada 6,21 százalék.