Kecskemét lett az Országos Patika Nap központja

2019 jún 12
Megosztás

16. alkalommal rendezték meg szerdán az Országos Patika Napot, amelynek központi rendezvényének Kecskemét adott  otthont.   Az esemény megpróbálja felhívni a figyelmet a patikusok felelősségteljes hivatására, a gyógyszerész-beteg közötti bizalmi kapcsolat erősítésére, idén azonban a fő téma a gyógyszerhasználati szokások fejlesztése volt. 

A Patika Napon számos gyógyszertár fogadja másképpen a betegeket, a látogatókat, mert a szimpla kiszolgálás mellett ilyenkor különböző programokkal, előadásokkal, egészségügyi szűrésekkel, sőt még sport- és kulturális programokkal is kedveskednek. Szerdán a Kecskeméti Pajzs Patika előtt ingyenes egészségügyi szűrés és felvilágosító programok zajlottak, míg a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola konferenciának adott helyet.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke Kecskeméten elmondta: korábban a gyógyszertárak többségi gyógyszerészi tulajdonlásának megteremtése volt a kamara legfőbb célkitűzése. Mára a szakmai tevékenység végzésének a feltételei megteremtődtek.  A gyógyszerszedési szokásokkal kapcsolatos komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő programról elmondta: a siker nemcsak azon múlik, hogy szakmailag megtesznek-e mindent a cél érdekében, hanem azon is, hogy a társadalom és a betegek részéről erre a többletszolgáltatásra valódi igény jelentkezik-e. Hangsúlyozta: a tapasztalat az, hogy hiába van jó orvosi diagnózis, hiába vannak jó gyógyszerek, ha azokat a betegek nem úgy használják, ahogyan kell. 

- Ha nem tudnak a gyógyszerekről mindent, amit kell, akkor a gyógyszerek használata nagyon alacsony hatékonyságú - fogalmazott Hankó Zoltán.

Kecskemét nevében Szemereyné Pataki Klaudia köszöntötte a gyógyszerészeket és a vendégeket. Elmondta: nem egyszerű dolog ma eligazodni egy patikában, hiszen itt is a bőség zavarával szembesül az ember, miközben itt sokkal nagyobb a döntés súlya és ennek felelőssége mind a gyógyszerészeké. Hozzátette: a gyógyszerészeknek - a mellett, hogy hiba nélkül kell eligazodniuk az összetevőkben és a hatóanyagokban - meg kell találniuk az utat a betegekhez is, akiknek útmutatást, tanácsokat kell tudni nyújtaniuk a gyógyszerek használatával kapcsolatban.

A patikanapon kiderült: a krónikus betegek 50 százaléka a terápia első évének végére nem szedi, vagy nem az előírásoknak megfelelően alkalmazza a számára folyamatosan szükséges készítményeket.

Ez a lemorzsolódás a második év végére eléri a 80-85 százalékot. Megdöbbentő vizsgálati eredmények olvashatók például arról, hogy a szív- és érrendszeri katasztrófán átesettek a számukra életfontosságú véralvadásgátló kezelést is jelentôs arányban abbahagyják, ezzel veszélyeztetve a saját túlélésüket. Az adherencia hiánya azon krónikus betegségek esetében a legnagyobb, ahol maga a kórkép nem okoz fájdalmat, (pl. magas vérnyomás, hypercholesterinaemia) ugyanakkor a kezelésre alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai a beteg számára kellemetlenek. Ám olyan krónikus kóroknál is jellemző a „terápiahűtlenség”, ahol a gyógyszeres kezelés elmaradása, vagy helytelensége a beteg számára kifejezetten kellemetlen következményekkel, életminőség romlással jár (pl. aszthma, COPD, diabetes, rheumatoid arthritis). Az antibiotikumok esetében közismert, hogy még relatíve rövid ideig alkalmazandó gyógyszercsoportok esetében is magas az aránya a kúra idő előtti felfüggesztésének.

A gyógyszerek expediálása során ténylegesen minimális lehetôség van a terápiahűség erősítésére. Az e-recept bevezetése, az egyedi dobozazonosítási rendszer sajnos még tovább csökkentette a páciensekkel való érdemi szakmai kapcsolattartást. Emiatt az adherencia javítását célzó tevékenységeket a gyógyszer-kiadástól időben és térben elkülönítve lehet hatékonyan végezni. Ennek a megvalósítását jelenleg nehezíti a szakember és finanszírozás hiánya, ugyanakkor az ilyen jellegû szakmai munka jelentősen erősíti a páciensek kötődését a gyógyszertárhoz, ezáltal javíthatja a jövedelmezőséget.

A terápiahűséget erősítik azok a metodikák, amelyek a beteg mindennapjaiba dokumentált monitorozást építenek be. Ilyen a gyógyszerelési napló, az eszközös mérési paraméterek rögzítése (vérnyomás, vércukor, koleszterin, testsúlymérés, lépésszámláló, stb.).

A komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő program előkészítésében az MGYK mellett a Magyar Gyógyszertudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományi Kara, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, az Országos Alapellátási Intézet, a Nemzeti Betegfórum és a Hungaropharma is szerepet vállalt.