Kedden délután a kecskeméti polgármesteri hivatalban megalakult az egykori KTE pálya hasznosításának felmérésére hivatott önkormányzati képviselőkből álló munkacsoport, hogy megvizsgálják milyen jogi és szakmai mozgástere van a városnak az ingatlan beépítésére és annak funkcióinak befolyásolására vonatkozóan. Sajnos, Zombor Gábor polgármestersége alatt az előző tulajdonossal született megállapodás értelmében jelentősen megkötötték a jövőnk kezét, de azért a városatyák nem adják fel, mégha az új tulajdonos szeretné is felülvizsgáltatni a plázastop törvényt.

Unokáink is látni fogják.

A hányatott sorsú KTE pályát 2005-ben értékesítette a Szécsi Gábor vezette képviselő-testület. A pályázati kiírásban szerepelt, hogy előnyt élvez az az ajánlattevő, amelyik a városközponthoz méltó beépítésben gondolkodik és szakít az általános plázaképpel, kerüli a város peremén lévő zöldmezős dobozáruházak hangulatát. Továbbá biztosítja a vasútpark zöldfelületének folytonosságát, valamint a gyalogos és kerékpárforgalmat a Szolnoki úti kis aluljárótól és lehetőséget ad a továbbiakban is a sportolásra és a szabadidő eltöltésére.

A terület beépíthetőségét a város akkor 50 százalékban, az épületmagasságot pedig 11,5 méterben szabta meg.

A beruházás terveit jóvá kellett hagynia a Területi Tervtanácsnak, valamint a mindenkori főépítésznek.

A tulajdonos első elképzelései lényegében egy doboz-bevásárlóközpontról szóltak, amelyet mind a szakma, mind a lakosság ellenzett. Akkoriban már elég feszült lett a hangulat a befektető és a városvezetés között, amikor is életbe lépett országosan a plázastop, amely lényegében levette a jogi terheket  város válláról. Eltelt néhány év, aztán újra közeledni kezdtek a felek egymáshoz, hiszen a város az úgynevezett Intermodális pályaudvar pályázati lehetőségeiben gondolkodott, amelynek a komplex terveiben megkerülhetetlenné vált a pálya. Ekkor született az a megállapodás, hogy a KTE pálya tulajdonosa lemond a város javára a pálya mögött egy sávról, amely közútként funkcionál a tervek szerint, valamint közterület céljára is adott át a pálya vasútállomás fele eső széléből, amely által a zöldfelület-folytonosság biztosítva látszott.

Ezért cserébe száz százalékos beépítési lehetőséget kapott és a beépíthető ingatlan magassága is megemelkedett 11,5 méterről 16 méterre.

Az új paraméterek mellett készült el a pálya újabb újabb terve néhány éve, amely egy tagoltabb homlokzatú, de nagyobb pláza képét vázolta fel, megtartva benne az egykori víztornyot.

Aztán itt feneklett meg újra a hasznosítás. Az Intermodális pályaudvar eredeti tervei nem kaptak támogatást. Az osztrákok türelme elfogyott, az idén eladták az ingatlant és ennek okán indítványozta Király József képviselő a pálya-hasznosítási munkacsoport megalakítását, hogy ebben az új helyzetben milyen lehetőségei vannak a városnak.

A kérdésre Öveges László főépítésztől kapták meg a városatyák a választ.

Kiderült: az új tulajdonosok a pályát tulajdonló céget vették meg a jogaikkal és a kötelezettségeivel együtt, vagyis egyelőre a fent vázolt legutóbbi tervek és megállapodás van érvényben, amely egy 30 ezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpontot jelent a városnak.

A bizottság ennek tükrében arról döntött: felveszik a kapcsolatot a pálya tulajdonosával, és kezdeményezik egy új településrendezési terv megkötését, miközben szorgalmazzák, hogy a beruházásban a város számára fontosabb funkciók kapjanak lehetőség szerint helyet, mint például rendezvény, fesztivál, szakmai vásár, piac, koncertek stb. lebonyolítására alkalmas szolgáltatás, különös hangsúllyal a sport és rekreációs tevékenységek biztosítására. A bizottság a korábbi zöldfelületi kritériumokon nem változtatott.

A pályát 2005 óta tulajdonló Magnum Hungaria Centrum Kft.-ét a Realand Capital Zrt. vásárolta meg, amelynek tulajdonosa egy fővárosi ügyvéd, nagypályás bróker, Fintha-Nagy Ádám.

A cég ügyvezetője, Feigl Zsolt nem válaszolt a pálya hasznosításával kapcsolatos kérdéseinkre. 

Rajnai Attila