Pávatánc a virágablakos épület körül

2019 nov 20
Megosztás

A Király József önkormányzati képviselő által vezetett Kecskeméti Városszépítő Egyesület három éve még nem akarta helyi védettség alá helyezni a színházzal szembeni virágablakos könyvtárat, idén azonban a szocialista politikus mindenáron le akarja védetni az épületet. Annak ellenére hajaz Király képviselő az olcsó népszerűségre, hogy még az általuk felkért szakértői is szerkezethibásnak tartja az épületet, amely azonnali beavatkozást igényel. Nem beszélve arról, ha a város most fogadná el a védetté nyilvánítás folyamatának elindítását, akkor pereket venne a nyakába, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által tervezett és a Kada Elek Szakközépiskola épületét érintő kollégium, valamint hangversenyterem építésének a tervei,  valamint a közbeszerzési eljárás már a könyvtárépület elbontásával, illetve a virágos  ablakok utólagos homlokzati visszaidézésével számolnak.

Király József indítványát csütörtökön fogja tárgyalni a képviselő-testület.

Öveges József, főépítész, az indítványra adott írásbeli válaszában feleleveníti Király képviselő számára, hogy néhány éve főépítészként kezdeményezte többek között Kerényi József épületeinek is a helyi védetté nyilvánítását. A jogszabályok értelmében hosszas és széleskörű egyeztetéseket tartottak a szakmai képviseletekkel, az építészkamarával, a civil szervezetekkel, valamint az önkormányzati tervtanács tagjaival. A Kerényi-házak körül konszenzus volt abban, hogy a Szórakaténusz Játékmúzeum épületét védetté nyilvánítsák, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet virágablakos könyvtárépületének a helyi védettség alá helyezését viszont egyedül a Kecskeméti Lokálpatrióták javasolták. Mindenki más elutasította, így a Kecskeméti Városszépítő Egyesület is. 

Információink szerint több építész  a kezdeményezést nevetségesnek találta és a tölcsérszerű ablakai miatt hangfaldoboznak csúfolták az épületet.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tehát ennek tudatában indult neki ezt követően a Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet felújításának, valamint a jelenlegi Kada Elek Szakközépiskola átépítéséhez, amelyben egy világszínvonalú hangversenyterem, tantermek és kollégium szerepel. A tervek szerint a jelenleg könyvtárként, valamint raktárként funkcionáló virágablakos épületet elbontanák. Ennek oka az, hogy az épületnek komoly statikai problémái vannak. A tervek szerint az  új épület homlokzata azonban visszaidézné az egykori Kerényi-ház virágos ablakait. A helyi építészek előtt zajlott tervbemutatóról és szakmai fórumról ebben a cikkünkben számoltunk be.

A lebontást ellenzők azonban mutyit kiáltottak és nem fogadták el a szakértői véleményt, ezért közfelkiáltással felkérték BME Lakóépülettervezési Tanszék által elfogadott statikus szakértőt. Az ARMAT Építészeti , Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., a következőket állította meg.

A II. és a III. emelet feletti födémlemezek alulméretezettek, nem felelnek meg a mai, nagyobb statikai biztonságot előíró szabványnak” (…) “A homlokzatokkal párhuzamos vasalás mennyisége olyan szembetűnően kevés, hogy azt minden számítás nélkül is tervezési hibának lehet minősíteni.” (…) “Bizonyítottnak láttuk, hogy az I. emeleti válaszfalak repedésit a födém túlzott, és időben is folyamatosan növekvő lehajlásai okozták.” (…) “A homlokzaton végigcsorgó víz - a rosszul elvezetett felszíni vizekkel együtt - az udvari homlokzat két merevacél-betétes pillérének lábazatán is komoly károsodásokat okozott. A pillérek lábazatánál a betonfedés lerepedt, a betonacélokon és merevbetéteken korrózió nyomai láthatóak. A pillérek állapota azonnali beavatkozást követel.” (…) Az I. emelet feletti födém két gerendáján nyírási, illetve hajlítási repedéseket figyeltünk meg..” Az erősen terhelt gerendák repedéseivel kapcsolatban nem zártuk ki az esetleges kivitelezési hibákat sem - írja a szakértői vélemény.

Megkérdeztük Király Józsefet, hogy három éve még miért nem tartotta indokoltnak a Kerényi-épület helyi védetté nyilvánítását, most pedig miért akarja azt mindenáron. Király azt mondta: akkor azon az állásponton voltunk, hogy a mai épületek többségét még korai levédeni, úgy voltunk vele, ráérünk még, mert nem ezekre kell koncentrálni. Hozzátette: a napjaink történéseinek tanulsága, hogy a jövőben el kell gondolkoznunk a már akár 40 éves épületek levédésén is.

Arra kérdésünkre, hogy mit szól az általuk is preferált statikai szakvéleményhez, azt mondta: az épületet jelenleg nem a funkciójának megfelelően használják, ez is problémákat okoz, majd hozzátette: mindent meg lehet csinálni és ki lehet javítani.

Az Öveges László főépítész által jegyzett előterjesztés az épülettel kapcsolatban azt írja: “az  a mostani céljait sem tudja szolgálni és semmilyen jövőbeni funkció nem kerülhet abba drasztikus beavatkozás nélkül. A bontás bizonnyal elkerülhetetlen.”

Ez azonban nem jelenti, hogy nem lehet részben, vagy egészben visszaépíteni.”

“Javaslom, hogy a továbbiakban is a megkezdett szellemben folytassuk az együttműködést. A Városszépítő Egyesület, az Építészkamara segítse eddigi törekvéseinket a legjobb építészeti megoldás érdekében.” (…)

“Egy ilyen vita nem árnyékolhatja be azt az örömteli folyamatot, amelyet egy ilyen kulturális és építészeti  jelentőségű beruházás jelent városunk számára és amelyet a tervbemutatókon eddig tapasztalt konstruktív szellem jellemzett.”

Csütörtökön meglátjuk hová vezet a pávatánc.

Fotó: Gyenes Kata: Szóban forgó ablakok