A kecskeméti városháza rendszerváltás utáni történetének eddigi leghosszabb korszaka dr. Peredi Katalin címzetes jegyzőhöz kötődik. Jól működő hivatalt vezetett, fiatalított és nem is akárhogyan.

 

Olyan csapat karmestere volt, amelyben köztisztviselő ikonok, mint például Kolozsi R. Gyula, Latyák Márta vagy Bognár István is szolgált. De vajon miért szakított a hivatallal, hová lett, mit csinál és visszatér-e még köztisztviselőként a jó öreg városházára?

 

- Hogy van kedves Katalin?

- Köszönöm, nagyszerűen.

 

- Metzinger Éva hirtelen nyugdíjba vonulásával megüresedett a jegyzői állás a kecskeméti városházán. Megpályázza?

- Nem.

 

- Ha felkérnék rá?

- Akkor sem.

 

- Túl nehéz feladat lenne ennyi év kihagyás után?

- Ellenkezőleg. Nem jelentene már kihívást. 

 

- Ez azért lekicsinylően hangzik.

- Nem erről van szó. Az a jegyzői munka, amit én végeztem akkor, ma teljesen más. Jól működő hivatalt hagytam magam után, de a mai közigazgatási rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül. A klasszikus jegyzői hatáskörök nagy része a járási hivatalokhoz kerül, az önkormányzatok hatáskörei szűkülnek. Vagyis a munkának az a része, ami létrejön, szakmailag már nem kihívás számomra, maximum az az időszak, amíg ez az átalakulási folyamat végbemegy, amikor ki kell alakítani egy hatékony, új szervezetet, belső szabályozást- és folyamatokat, de ez csupán néhány hónapnyi feladat lenne.

 

- Tényleg, mi a véleménye a közigazgatás átalakításáról? 

- Reménykedve és bizakodva figyelem. Az már az én időmben sem volt kérdés, hogy hosszú távon nem működhet egy személy, vagyis a jegyző alá vonva annyi feladat és hatáskör. Az elmélet és a cél, hogy hatékonyabb legyen ez az új rendszer, jó iránynak tűnik a számomra. A kérdés persze az, hogy ezek a célok meg tudnak-e valósulni a gyakorlatban.  

 

- Tizenegy évig volt Kecskemét jegyzője. Ügyfelek és köztisztviselők idézik fel ma is jó emlékekkel az úgynevezett Peredi-korszakot. Mi volt a titka az ön által vezetett hivatalnak? 

 

-  A jegyzői szemléletemnek két sarkalatos pontja volt. Az egyik: ne mondják azt az ügyfélnek a kollégáim, hogy nem lehet, hanem keressék a jogszabályoknak megfelelő megoldást és segítsék annak megvalósítását. A másik: az én irodám ajtaja nem csak képletesen, hanem valójában is nyitva volt egész nap. Láttam a hivatalt, a beosztottakat, akik bármikor bejöhettek hozzám, de ez kijárt az ügyfeleknek is. Ettől alakult ki a sajátos légkör, de hozzá kell tennem, talán egy kicsit a világ is más volt abban az időben.

 

- Akkor miért távozott a 2006-os választásokat követően?

 

- Ez közös megegyezés volt. Én minden polgármestertől megkérdeztem a választásokat követően, hogy akar-e velem dolgozni, mert a jegyzői feladat egyben bizalmi állás is. A másik oldala pedig az volt az érmének, hogy azzal mindvégig tisztában voltam, nem innen fogok nyugdíjba menni, ezért úgy véltem, ha most nem lépek, akkor később már sokkal nehezebb lesz a váltás.

 

- Tizenhat év után kilépett a hivatalból és másnap nem ment már be, miként lehet ezt feldolgozni?

 

- Úgy, hogy januárban távoztam, februárban letettem az ügyvédi esküt, áprilisban pedig már megbízás alapján Pesten dolgoztam.

 

- Felvette az ügyvédi talárt és hangosan érvelt a bíróságokon?

 

- Nem, a közigazgatásban dolgoztam továbbra is, csak nem köztisztviselőként, hanem külsősként. Az egyik legjelentősebb tanácsadócég kért fel különböző, a közigazgatást érintő szakfeladatokra. Foglalkoztam a jogügyletek biztonságának kérdéskörével, adatvédelemmel, vagy minőségbiztosítási, illetve rendszer-irányítási feladatokat oldottam meg önkormányzatok és közigazgatási szervek részére. Mindeközben sokat tanultam a piacról, egy kvázi multinacionális cég működésének az elvéről, az idő fontosságáról, a hatékonyságról, mindarról, ami a közigazgatáson belül ma még nem evidens.

 

- Miként lehetne ezt a két szemléletet közelíteni egymáshoz, hogy ne legyen olyan éles a határvonal a kint- és bent közöttben, ha közigazgatásról beszélünk.

 

- A közeledés minisztériumi szinten már érződik néhol, de egyre fontosabb igény, hogy az alsóbb közigazgatási szinteken is alapvető legyen a versenyszférához hasonló feladat és személyes hatékonyság, de ehhez szervezeti kultúra és képzés szükséges. Ha ez a szemlélet beivódna a rendszerbe, akkor beszélhetnénk igazi, piac-kompatibilis közigazgatásról.

 

-  De akkor megszűnnének az egészségkímélő, nyugdíjas állások?

 

- Igen, néha bennem is tudatosul, hogy csökkentenem kéne a tempót, de amikor az ügyfél megelégedettségére, határidőre teljesítettem a feladatot az újra feltölt a következő kihívás teljesítésére. Ezen felül minden évben ragaszkodom néhány héthez, amikor elutazom és ilyenkor csak kettesben vagyunk a párommal.  

 

Dr. Peredi Katalin

1990-ben lett köztisztviselő a

kecskeméti városházán.

1996-tól a város jegyzője

2007 januárjában címzetes főjegyzőként távozik

2007 februártól egyéni ügyvédként dolgozik

lánya, Farkas Kata, alkalmazott grafikus,

több önálló kiállítása volt, 2011-ben a 7 grafikusa lett, jelenleg leader grafikus és weblapokat tervez