XXI. századi mindennapjainkban jellemezően egyáltalán nem tudunk hatni a globális világ folyamataira, nem tudjuk befolyásolni a gazdasági törvényeket, a tőkemozgásokat, a nagy áruházláncok terjeszkedését. Irányíthatjuk viszont azokat a dolgokat, melyek eleve nem globálisak. Különösebb vizsgálatok nélkül is láthatjuk, hogy a világ érdeklődő, az emberek fogékonyak a különlegességekre, a vidékre, a városokra, falvakra, a kultúrákra, a nevezetességekre, a helyi gasztronómiára. Kiemelten kell törekednünk tehát a valós értékek kialakítására, a helyi értékek feltérképezésére, azok tudományos kutatásával. 

Ezen kívül rendkívül fontos cél a lokalizáció, a helyi értékekhez kötődés kialakítása, amely a globalizációt hivatott ellensúlyozni. E folyamatok szinterei a régiók, a megyék, a kistérségek és a települések. A vidék minden szegmensét áthatja a helyi szinten megjelenő, valódi értéket képviselő helyi termékek köre, hiszen a helyi értékek, gyümölcsök, zöldségek, sajátos termékek, egyedi élelmiszerek és a tájjellegű termékek soha nem a szupermarketekben keresendők. Azonban a hagyományos termékek értékesítésénél a korábban mutatkozott legfőbb probléma, hogy nem fizetnek érte annyival többet, mint amennyivel több időt, törődést fordítottak a gazdák azok megtermelésére. A fogyasztók számára ezen többletből fakadó érték megértetése komoly feladat, amely szemléletváltást igényel. Ehhez viszont szükség kutatásokon alapuló átfogó programokra. 

Ezen kutatások eredményei alapján bebizonyosodott többek között az is, hogy a különböző gasztronómiai programok, fesztiválok esetében a munkaerő rendszerint a lelkesedésen alapul, nem függ a munkabértől. Ilyen alkalmakkor gyakorta ingyen dolgoznak az emberek, amelyek korábban nem erősítették az ilyen jellegű törekvéseket, pedig ezen alkalmakkor felhasználásra kerülnek a hagyományos termékek, újjáélednek a helyi legendák és tradíciók. Mindez óriási tömegeket vonz, és ezáltal a haszon is jóval jelentősebb, mint amennyi a fesztivál alapjául szolgáló termékből (például halászlé, kocsonya, dinnye...stb.) kihozható, valójában rendkívül pozitív hatással van a turizmus fejlesztésére. 

A Slow Food-CE projekt keretében Kecskemét és térsége esetében is komoly kutatást végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk, valójában honnan gyökerezik az a hagyomány, amely városunkat igazán a Slow food szemlélethez fűzi. 

Városunk, Kecskemét 40 kilométer területű vonzáskörzete rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a gyümölcs-, zöldségtermelés, valamint az állattenyésztés, a borászat területein, és ezeknek az áruknak a termelése, előállítása hosszú távú hagyományokon alapul. A tradíciók továbbadása pedig egyenlő a kultúramegőrzésével. A kecskeméti Slow food csoport a vidéki területek helyi termékeit, hagyományokra épülő kultúráját és valódi értékeit helyezi tevékenységének középpontjába, amely szakemberekből álló csoport fejleszteni szeretné a fogyasztók étkezési kultúráját, a táplálkozásbeli igényességüket, fokozni az íz-érzékelésüket illetve a termékismeretüket. Segíteni kívánja a szakemberek bővebb tájékozottságát, szakmai felkészültségét, illetve hozzásegíteni a hozzáértőket és az érdeklődőket további ízlelés-kultúra információkhoz. Emellett kiemelten fontosnak tartja a magyar hagyományok ápolását, melyek rendszerint kötődnek a hazai ízekhez (ételek, italok, termékek).