92 évvel ezelőtt, 1932. április 8-án született Antall József, aki 1990 és 1993 között a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnöke volt. Antall József kiemelten fontosnak tartotta a kereszténységet Magyarországon, egyenesen az ország fennmaradásának kulcsaként tekintett a kereszténységre. 

Születésének évfordulóján, április 8-án több megemlékezést is tartanak a néhai miniszterelnökről.

„Én egyet mondhatok: nincsenek semmiféle személyes karriercéljaim. Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli." Antall József

Antall József 1932. április 8-án született Budapesten, id. Antall József és Szűcs Irén második gyermekeként, kisnemesi családban. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom–történelem–levéltár szakos hallgatója lett. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon könyvtárosi és muzeológusi diplomát, később doktori címet is szerzett. 

Rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, illetve a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, majd tanítani kezdett. 

Mozgalmas rendszerváltás

A Magyar Demokrata Fórum rendezvényein – beleértve a tüntetéseket is – 1988 elejétől vett részt, állandó meghívott tagja volt az elnökségnek és a választmánynak. A küldöttek 1989. október 21-én választották meg az MDF elnökévé, ezzel egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje.

Az országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek.

Antall József kormányfőként állandó támadások kereszttüzében állt, és az egyre súlyosbodó betegségével is meg kellett küzdenie. Kabinetje megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági, illetve itthoni és külföldi feltételeit. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel, majd az ország kormányozhatósága érdekében paktumot az SZDSZ-szel. Ez a megállapodás lett az alapja a magyar demokrácia parlamenti működésének.

Kormányfői időszaka bővelkedett a jelentős nemzetközi eseményekben: megszűnt a KGST, mely hozzájárult Magyarország euro-atlanti orientációjához, felbomlott a Varsói Szerződés, a megszálló szovjet csapatok pedig kivonultak Magyarországról. A hazai belpolitikában ugyanakkor komoly nehézségek kísérték pályáját: a taxisblokád után kénytelen volt átalakítani kormányát, majd a kisgazdák koalícióból való kilépése majdnem megbuktatta kabinetjét, melyet végül ügyes taktikázással sikeresen megtartott.

Hosszú betegség után, 1993. december 12-én hunyt el Budapesten.