Megjelent a kecskeméti német kisebbségről szóló könysorozat harmadik kötete, amely három híres dinasztia történetét mutatja be. A könyvet pénteken este mutatták be a nagy könyvtárban.

Mercedes, Audi, BMW, VW, mi jut eszébe egy mai embernek erről, hát persze, a német autók és vele a megbízható naprakészség és precizitás, amely a gazdasági válság ellenére sem ment le kínai kutyába.

Ebben a műszaki szemléletben van valami közös bennünk a németekkel, nemhiába a fenti autógyártók nálunk létesítettek üzemegységeket. Folytathatnánk, hogy talán okkal a megye és Kecskemét legjelentősebb kisebbsége a német.

- Kecskemét mindig befogadó volt és az is maradt - mondta Mák Kornél, alpolgármester a Híres német családok Kecskeméten című könyv bemutatóján pénteken este a Katona József Könyvtárban. Hangsúlyozta: a németek ötleteket, hatékonyságot, vagyis, egy kicsit más szemléletet hoztak a város életébe, amelyet együtt hasznosítottunk és lettünk vele többek, ennek a közösségi összetartozásnak a leglátványosabb elemei például a közös erővel felépített templomaink.

Kétségtelen, a németek leginkább a megye déli részén telepedtek le, de Kecskeméten máig létezik a több évszázados közösségük, a város lélekszámának egy százalékát jelentették régen és napjainkban.

A Híres német  családok Kecskeméten című könyvet, Péterné Fehér Mária jegyzi, aki maga beszélt az esten a könyvről. A kötet egyébként a harmadik a sorban, az elsőt Iványosi-Szabó Tibor írta: A kecskeméti német kisebbség gyökerei címmel, majd ezt követte Péterné első ilyen jellegű munkája: A németek Kecskeméten a 19. század második felében.

A most megjelent könyv, három német család, a Fischer, a Czollner és a Klingert dinasztiák letelepedését, beilleszkedését, valamint szakmai, illetve közösségi munkáját mutatja be Kecskeméten korabeli dokumentumokon és feljegyzéseken keresztül.

Máig ismert nevek

Fischer Boldizsár az 1700-as évek második felében kerül Kecskemétre, a Váci püspök által delegált kőművesbrigáddal, hogy megkezdjék a katolikus nagytemplom építését. Csaknem tíz éves munka után kapott helyi lakosi jogot, kőműves céhet alapított és kitartó, sok munkával módos helyi polgárává vált a városnak. Több térségbeli templomot is építenek fiaival, köztük a nagykőrösit, de később a kecskeméti református templom bővítését is ő, valamint a brigádja végzi. Fiai szintén kőművesek lettek, a dinasztia azonban később elszegényedik, mert az építési láz és a fejlődés egy időre alábbhagyott Kecskeméten.

A másik említésre méltó német dinasztia a Czollner család. A húsz éves Czollner Mihály Pestről kerül a kecskeméti vaskereskedő, Deron József mellé inasnak 1779-ben. Deron azonban 1782-ben meghalt és az özvegy úgy rendezte, hogy a tehetséges inas vigye tovább az üzletet, sőt, ennél több is lett az üzletből, mert néhány hónap múlva a 23 évvel idősebb asszony hozzáment Czollner Mihályhoz. Az üzletet Czollner vitte tovább, sok munkával és gyarapodással. Felesége 11 év múlva meghalt, majd ő újranősült. Egyre sikeresebb volt az üzletben, beválasztották a városi előljárók közé, sőt kölcsönöket is folyósított a városnak. Sajnos, a családi élete már nem volt ilyen szerencsés, az új házasságából született gyermekei betegségben korán meghaltak. Czollner Mihály halálát követően felesége, Béni Erzsébet magára vállalta egy új templom megépítésének a költségeit. Ez a mai, Czollner téri Szent Erzsébet templom. A Czollner-ág az 1880-as évek közepére kihalt Kecskeméten.

Klingert Antal kalaposmester 1791-ben fordult a kecskeméti Nemes Tanácshoz lakhatási jogért. A fiai is ezt a mesterséget tanulták ki, de végül a legkisebbik, János vitte tovább az ipart, lányait szintén iparosokhoz adta az apjuk. János kalaposmester első szülött fia, Vilmos, pékmester lett, aki részese Kecskemét második nagy gőzmalmának a megépítésének. Vilmos testvére, Antal szintén pékmester lett, fiai, Ede és Mihály pedig gépészek az akkori gőzmalomban. A család végül Mihály ágán vitte tovább az iparos vénát, ezen a lakatosi ágon maradt fenn napjainkig. Mihálynak két fia született, Károly és József. Klingert József lakatosműhelyét, amelyekben kályhákat, tűzhelyeket készített a mai, idősebb generációk is ismerhették.